A petefészek belső elválasztású mirigy, tulajdonképpen nem egy, hanem két mirigy, amely a kismedencében foglal helyet a méh két oldalán.

A méhtesthez a petevezeték és kötőszöveti szalagok (ligamentumok) kötik. Mindkettő diónyi méretű: 3 cm hosszú, 6-8g súlyú. Színük fehér. Rendkívül mobilisak. A terhesség alatt változtatják helyüket az eltelt idő és a szomszédos szervek változásának függvényében. 

– Milyen a petefészek működése?

A petefészek egyszerű hasonlattal élve “ugyanaz a nőknél, mint a férfiaknál a here”: speciális nemi mirigy. Mindkét petefészek mirigysejtekből és tüszőkből (follikuluszokból) áll. Az utóbbiakban képződnek  a petesejtek A petesejt kilökődése után a tüsző sárgatestté alakul.

A petefészek szerepe kettős: minden hónapban termel egy petesejtet és nemi hormonokat választ ki.

A születéskor a lánycsecsemő petefészke 400 000-500 000 tüszőt tartalmaz, melyek nagy része elpusztul. A pubertásra csupán 30 000 marad. Ez még így is rendkívül kedvező arány, mert csupán 500-600 tüsző szabadul ki a petefészkekből a pubertás és a klimax közötti időben. Felnőttkorban átlag 28 naponként érik meg egy tüsző és válik szabaddá 14 nappal később, a tüszőrepedéskor (ovuláció). Ekkor találkozhat a megtermékenyítésre érkező spermiummal.

Ha a megtermékenyítés bekövetkezik, a petesejt petévé alakul, mely a gyermek első sejtje.
A petefészek ösztrogéneket és progeszteront termel. Ezek a hormonok adják a nőies jelleget, valamint karbantartják a nemi szerveket, biztosítják a menstruációs ciklust és a terhesség kedvező lezajlását.

– Meddig működik a petefészek?

A herék a férfihormont a pubertástól a halálig termelik megszakítás nélkül. A petefészek működése a pubertással kezdődik és a menopauzáig tart.

– Mi történik, ha csak egy petefészek marad?

Az az egy kettő helyett dolgozik. Minden hónapban biztosítja az ovulációt és a kellő mennyiségű női hormon termelését.